Királybúza

kiraly buza

A királybúza egy teljesen új faj, lényegében fajhibrid. A spelta és a dicoccum (más szóval a tönke búza, melyből a durum is származik) keresztezett származéka. Egyesült benne a széles és nagyon széles genetikai háttér, ami az elmúlt időszak vizsgálatai szerint még szélesebb genetikát is eredményezett.
Az új fajban egyesült a tönköly életrevalósága, robusztussága, igen magas fehérjetartalma a tönke búza keménységével, kiválóan rugalmas sikér-szerkezetével és a rendkívüli szárazságtűrésével. (A tönke búza volt az ókori Egyiptom és Babilon legjellemzőbb búzája.) Nemesítői berkekben ismert a heterózis fogalma, mely azt jelenti, hogy bizonyos szülői tulajdonságok az utódokban hatványozottabban jelenhetnek meg. A királybúza esetében ez a legtöbb vonalszármazéknál a rendkívüli magméretben és a hektoliter-tömegben nyilvánul meg. Ezen jellemzők eredményezték a faj névadását is. Hiszen a magméret alapján a búzafajok között király; ennél nagyobb szemű, tömegű és sűrűségű búzafaj jelenleg nincs.

Az új faj főbb gazdasági és termesztéstechnológiai jellemzői:

  • a közönséges búzát általában 25-50%-al meghaladó fehérjetartalom a szokásos számítás szerint (száraztészta-készítésnél tojásnélküliség!),
  • a N-szorzója 7,90 - 8,30 közötti, míg a közönséges búza esetében 5,70 - 6,25-ös szorzóval számolunk,
  • a fehérje felszívódási hányados 95% körüli,
  • nedvessikér tartalma általában 32-45% közötti és a terülése leggyakrabban 0 - 3,50 mm/ó (tésztánál optimális főzési tulajdonságok),
  • a lényegesen vékonyabb héjszerkezet magasabb őrlési kihozatalt eredményez,
  • a kemény magbelső miatt megfelelő őrlési technikával a száraztészta készítése érdekében lényegesen több semolina (dara) nyerhető,
  • a sok sárgapigment-tartalom – gyakran a durumot meghaladó – a tésztakészítésnél jelentős szempont (4,20 - 7,0mg/kg), (tojásnélküliség!),
  • rendkívül feltűnő az ezerszemtömege és hektoliter-tömege (EMT: 54-75g, Hl: 81-86kg),
  • a nagy szemek ellenére a vetőmag-dózis csak 110-160kg/ha,
  • a bokrosodása általában 1,5 - 3,5 kalászt nevelő tő,
  • az aestivumtól lényegesen mélyebb a vetésmélység (6,50 - 7,50 cm),
  • tél- és fagytűrése változó; ezért a változatok életformája lehet őszi, átmeneti vagy tavaszi,
  • magassága változatos (80-140 cm), szárszilárdsága jó-nagyon jó, még a magasabb változatok esetén is csak aránytalan tőeloszlás és/vagy műtrágyázás hatására lehet probléma,
  • intenzíven feltárja a talaj természetes tápanyag-tőkéjét (a műtrágyázott és vegyszerezett "halott” talajt nem szereti), a közönséges búza számára már hasznosíthatatlan "holtvizet” képes mobilizálni: jobb a lombozat retenciója és a gyökérzet szívóereje, ezért…
  • a szélsőséges időjárási viszonyokat (főként a szárazságot) az ökológiai adaptációja révén jól tolerálja, legtöbb változata kimondottan a félszáraz klímába illik,
  • betegségreakciói a vonalak tulajdonságai függvényében eltérőek,
  • érésük általában az igen koraitól a közép-középkoraiig.

Nyomtatás