VSP Bácska

A fajta a politipikus Triticum spelta L. faj és a Triticum aestivum L. emend. Fiori et Paoli. faj fajhibridje, melyben a spelta az anyavonal. A fajhibrid a kalászformától eltekintve mindenben a speltához hasonló tulajdonságú mind a minőség, mind a termesztéstechnika vonatkozásában.

gazdasagi erteke

Jellegéből adódóan (terülés 8-14mm/ó) főleg takarmány gabona, de az ismert speltákon (tönköly) belül még teljes őrlésben is az egyik legegészségesebb humán táplálkozási anyag (funkcionális élelmiszer).
Az állati takarmányozásban – az optimális táparány (1:4,5; 1:5) miatt – szinte fehérjenövénynek tekinthető.

Beltartalom
nyersfehérje (sz.a.) 19,5 - 25%
lizin 0,45 - 0,65%
methionin+cisztin 0,70 - 1%
nedvessikér 52 - 62%
szénhidrát (sz.a.) 62 - 65%
élelmi rost (sz.a.) 2,6 - 3,2%
zsír 2,4 - 2,8%
ásványi anyag 2,5 - 2,8%
foszfolipid 0,7 - 0,8% (közelít a szójához)
*sz.a.: szárazanyagban


elonye

a) humán-egészségügyi

  • funkcionális élelmiszer-alapanyag, vagyis majdnem minden benne van, ami a szervezet számára szükséges, így nemcsak egészséges táplálék, hanem roboráló (erősítő) hatása van,
b) gazdasági
  • mezőgazdasági termelői (olcsóbb, jobb, igénytelenebb),
  • élelmiszeripari, ipari-feldolgozói, (sokirányú hasznosítás),
  • fehérje import kiváltási lehetőség.
Hátránya (az előnyéből fakad):
  • A megszokott termelői gyakorlatot folytatók számára már nehezen hihető pozitív tulajdonságai miatt. „Olyan sok az előnye, hogy már nem is lehet igaz."
  • Pontos és következetes technológiai fegyelem szükséges a termelés elején (talajelőkészítés, szinte precíziós vetés).

fobb jellemzok
  • a közönséges búzát 40-100%-al meghaladó fehérjetartalom a hagyományos fehérje-számítás szerint,
  • az N-szorzója általában 8 körüli, míg a többi kalászosé 5,7-6,25 közötti,
  • a fehérje áttranszformálási hányadosa 90-94%,
  • nedvessikér tartalom 40-60%,
  • fehérje-összetevők aránya eltér a közönséges búzától, közelít az emberi-állati fehérjerendszerhez,
  • több fontosabb aminosav (lizin, methionin, cisztin, treonin, triptofán, arginin) 50-150%-al magasabb, mint az aestívumban,
  • tél- és fagytűrése kiváló,
  • bokrosodása minden aestívumtól jobb, ezért alacsonyabb a vetőmagnorma,
  • vetőmagigénye 80-100 kg/ha,
  • magassága általában 110-125cm,
  • szárszilárdsága a magassága ellenére csak sok tőszámnál és kedvezőtlen (aránytalan) eloszlásnál, valamint műtrágya hatására lehet problémás,
  • betegségreakciója elég jó; üszögre, feketerozsdára szükségtelen csávázni, lisztharmatra toleráns, vörösrozsdára évjárattól függően lehet kissé érzékeny, a fuzáriumra lényegében 100%-os növényvédelem nincs, ezt csak évjárat, a talajművelés és az agrotechnika befolyásolja,
  • intenzíven feltárja a talaj természetes tápanyag-tőkéjét, a közönséges búza számára hasznosíthatatlan holtvizet még képes mobilizálni, ezért sem javasolható a direkt műtrágyázás,
  • a szélsőséges időjárási viszonyokat az ökológiai adaptációja miatt elég jól tolerálja, kimondottan félszáraz klímába illik,
  • érése a tönkölyökön belül korai, az aestívumokkal összevetve közép-középkései.

egeszsegre

A környezetbarát módon és a fenntartható gazdálkodás elveit szem előtt tartva termesztett Bácska egészségre gyakorolt hatása (beltartalmi mutatói) rossz természeti adottságok esetén is lényegen magasabb, mint a jó termőhelyen előállított közönséges búzáé!
A hagyományos fehérjeszámítást figyelembe véve (a novumnak magasabb szorzófaktor kell) a fehérjetartalma 19-25% között ingadozik. Sikértartalma 40-60% közötti. A létfontosságú aminosavak mennyisége legalább a duplája. Igen magas a foszfortartalma, 0,50-0,60%.
A glutamin, mint a legfontosabb izomépítő, a fejlődő szervezet egyik lényeges alapanyaga.
Ennek előanyaga a glutaminsav, mely a Bácskában közel kétszeres mennyiségben fordul elő, mint a többi gabonában. Így megérthető annak erősítő hatása.
1kg Bácska legalább annyi aminosavat tartalmaz, mint 1kg színhús, vagy 15db (1kg) tyúktojás, ezért a magas biológiai értéke is nyilvánvaló.
Amiben a jelenlegi Bácska nem egyezik meg a malom- és pékipari – de nem az egészséges táplálék iránti – igényekkel, hogy nem kemény, hanem puha-közepes és kissé ráncos szemű.
A lehető legideálisabb abraktakarmány a haszonállatok számára is.
A novum búza a gyenge humusztartalmú (homok) területeken jött létre, a Bácska fajtája ott mutatta a fentebb említetett jellemzőket. A hagyományosnak tekinthető búzaterületeken minden humusztartalom-növekedéshez – a technológiai fegyelem mellett – 1,0-1,50% fehérjemennyiség növekedése társul. (Mértünk már 26-30%-at is.)
Ásványi anyag és vitamintartalma is jelentős. Figyelemre méltó a lecitin mennyisége, ami közel áll a szójához, s melyet világszerte csak abból vonnak ki.
Lényeges, hogy a keményítő tartalma – mely legtöbbször felelős az elhízásokért – 54-60% körüli, a közönséges búzában viszont 68-72%. Tehát 18-24%-al kevesebb (a különbség a fehérje többlete). Az egészséges táparány, ami 1-4; 1-5, benne rendelkezésre áll.
A műtrágya és egyéb kémiai szerek a termesztése folyamán lényegében kiküszöbölhetők, ezért az aminosavai és keményítőjét alkotó cukor továbbra is természetazonosak maradnak. Így a szervezet számára rendelkezésre álló tápanyagai minden mellékhatás nélkül hasznosulnak.

Nyomtatás